"– Az én szememben maga inkább kecskés ember.
– Mik a kecske előnyei?
– Határozott előnye, hogy be lehet tanítani, hogy rúgja seggbe azt, aki el akarja lopni."
/Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal? - Philip K. Dick,145. oldal
Ha kíváncsi vagy, miért írom ezeket a bejegyzéseket, katt ide:
https://popkulturalis.blogspot.com/2021/04/idezetek-es-idezettek.html
"Úgy döntöttem,hogy gondolatierővel csakis egy másik gondolati erő veheti fel eredményesen a harcot. Pontosabban, ha a dohányzásra vonatkozó gondolatokat nem erősítem, nem táplálom, és közben olyan gondolatokat ismételgetek magamban,amelyek távol tartanak a cigarettától, talán sikerülhet.Úgy döntöttem hát,hogy -kutyaharapástszőrével- a cigaretta segítségével fogok lemondani a dohányzásról. Akkor gyújtok rá, amikor akarok, és naponta annyiszor, ahányszor megkívánom. De minden alkalommal, amikor rágyújtok és rágyújtás után minden leszívott füstnél elismételem magamban -gondolatban -,hogy „NEM KÍVÁNOM A CIGARETTÁT ÉS NEM CIGARETTÁZOM".
Nem voltam biztos benne, hogy sikerül, de megpróbáltam. Nem mondom, kellett hozzá kitartás, de egy idő után valahogy szokássá, automatikussá vált. Pár hónapig nem történt semmi. Ugyanúgy cigarettáztam, mint korábban, és még azt sem mondhatom, hogy akárcsak egy szállal is kevesebbet szívtam volna. Egy csomag volt a napi adag, és estére mindig el is fogyott. Lelkiismeret-furdalásom sem volt, hiszen úgy éreztem, saját magammal kötött egyezségemnek eleget teszek, és ezzel a gondolatban ismételt mondókával talán a leghatékonyabban dolgozom egy káros szenvedély leküzdésén. Mintegy fél év elteltével azon vettem észre magam, hogy este marad pár szál cigaretta a dobozban. Később egy csomag három napra is elég volt, majd olyan napok következtek, amikor a cigaretta ott volt a zsebemben, de nem gyújtottam rá. Amikor egyik kollégám megkínált, a szemébe néztem, és a világ legtermészetesebb módján azt mondtam neki: Köszönöm, én nem cigarettázom. Nagyon meglepődött. „Hogy létezik? Hiszen pár nappal ezelőtt még szívtad!" Hát így. Gondolattal. A gondolat erejével. Különben gyakran látom a cigarettás dobozokon feltüntetett figyelmeztetéseket. Vastag betűkkel, szembetűnő módon ott van mindenki előtt a „program". íme néhány, amit cigarettásdobozokról másoltam ide: A dohányzás lassú és fájdalmas halálhoz vezet. A dohányosok korábban halnak. A dohányzás öregíti a bőrt. Megannyi jelen időben megfogalmazott állítás, ami önmagában rendelkezhet ugyan igazságtartalommal, de ha beépül a tudatalattiba, akkor sokkal többet árt, mint maga a cigaretta. Valamikor talán eljutunk oda, hogy ne ijesztgessük egymást, ne próbáljunk félelmet és szorongást kelteni egymásban. Ha valaki - pénzt nem kímélve - már amúgy is rendszeresen mérgezi a testét, ne tetézzük a bajt romboló, tudatalattiba beépülő programokkal. Természetesen ehhez is, mint mindenhez, ami szép és jó az életben, lelki fejlődés szükséges."
/Balogh Béla - A tudatalatti tízparancsolata, 74-76. oldal
Ha kíváncsi vagy, miért írom ezeket a bejegyzéseket, katt ide:
https://popkulturalis.blogspot.com/2021/04/idezetek-es-idezettek.html
"Senki sem tudja elképzelni, milyen nehéz kapcsolatot teremteni olyan lényekkel, akik nem tudnak beszélni és nevetni..."
/A majmok bolygója - Pierre Boulle
Ha kíváncsi vagy, miért írom ezeket a bejegyzéseket, katt ide:
https://popkulturalis.blogspot.com/2021/04/idezetek-es-idezettek.html
"Aki most ismerkedik az univerzum felépítésével és működésével, szinte magától értetődő módon teszi fel a kérdést: "Ugyan mi változik meg a világban attól, hogy én, a kis porszem, a Földön élő hatmilliárd emberből egyetlenegy, elkezdek másképp gondolkodni, vagy érzelmileg másképp viszonyulni a dolgokhoz?"
A válasz: MINDEN. Az egyén életében minden megváltozik! Megváltoznak az emberek, akikkel találkozik, változik a beszédtéma, változik a szemléletmód, és az egész olyan, mintha egy új, eddig láthatatlan világ tárulna fel, tele szeretettel és lehetőségekkel. Érdemes kipróbálni."
/Többszintű gyógyulás - Balogh Béla, 116. oldal
Ha kíváncsi vagy, miért írom ezeket a bejegyzéseket, katt ide:
https://popkulturalis.blogspot.com/2021/04/idezetek-es-idezettek.html
"Mindenki ért egy kicsit a varázslathoz."
"A bagoly ekkor nevetni kezdett a faágon. Nem túlzok, valóban nevetett. Mintha jót derült volna elkeseredett emberi igyekezetemen. Ó, te balga emberfia! – szólt a hangja. – Azt hiszed, gyarló erőddel dacolhatsz a természetfelettivel?"
/Tulpa - Leslie L. Lawrence
Ha kíváncsi vagy, miért írom ezeket a bejegyzéseket, katt ide:
https://popkulturalis.blogspot.com/2021/04/idezetek-es-idezettek.html
"A mindennapi hajsza, az állandó leterheltség és a változatlan, vagy újraismétlődő élethelyzetek a biztos jelei annak, hogy karmikusan valamit már lépnünk kellett volna, de azt egyelőre még nem sikerült kiviteleznünk. Az összevonások általában növelik a karmikus tisztulása esélyeit, jóllehet a földi társadalmak többsége nem támogatja a tisztulás megvalósítását, hiszen sokszor kirekeszti, vagy magára hagyja az embert, amikor az leginkább rászorulna, illetve nem ad működő lelki eszközt a kezébe, hogy orvosolja a problémáit. Amit pediglen nem oldott meg az egyén ,azt később elé teszi a Sors, még egyszer és még egyszer, s a végén már képtelen lesz elbánni a halmozódó, összevont terhekkel.
Ez egy "csináld magad játék". A spiritualitás erre kiváló eszközöket szolgáltat. Csak azt lásd tisztán, hogy nagymértékben te magad forgatod ki a sorsodból a problémákat azzal, ahogy gondolkozol, beszélsz és cselekszel! (...)
A karmikus összevonásokkal tarkított tranzit életek feladatainak megoldását a mindennapi élet felől érdemes elkezdeni, de nem mindennapi módon, hanem lelki úton. Az egyszerűtől, a parányitól haladjunk mindig a bonyolultabb, a lentitől a fenti felé, másként nagy valószínűséggel kudarcokat fogunk elkönyvelni. Ha valaki a fenti karmát akarja rögtön megváltani, és nekiesik a nagy feladatoknak, nem fog tudni igazán előre lépni oktondisága és a kellő tapasztalatok hiánya miatt. Ugyanis a Sorsírók úgy kódolják bele a tanításokat a megpróbáltatásokba - a lenti és a fenti karmába egyaránt -, hogy azok egymásra épülve egy értelmes sorrendet adjanak ki, amelyben az egyik történés a másikat támogatja és erősíti. Ha valaki ezt nem veszi figyelembe, úgy járhat, mint az együgyű ember, aki házat akart építeni és a tetővel kezdte."
/A kiválasztottak titkos tudása - Száraz György, 245-247. oldal
Ha kíváncsi vagy, miért írom ezeket a bejegyzéseket, katt ide:
https://popkulturalis.blogspot.com/2021/04/idezetek-es-idezettek.html
"A gyerekkorunkban hallott mesék egész életünket végigkísérik."
/Átfúj a szél a kulcslyukon - Stephen King, 86. oldal
"Az idő olyan, mint egy kulcslyuk, gondolta, mialatt felnézett a csillagokra. Néha lehajolunk hozzá, és átkukucskálunk rajta. És a szél, amelyet ilyenkor az arcunkon érzünk – a kulcslyukból fújó szél –, az egész élő világ lélegzete."
/Átfúj a szél a kulcslyukon - Stephen King, 296. oldal
"A kívánságokkal az a fő baj, hogy néha valóra válnak."
/Átfúj a szél a kulcslyukon - Stephen King, 144. oldal
"Imádkozz esőért, amíg csak élsz, de közben áss kutat."
/Átfúj a szél a kulcslyukon - Stephen King
Ha kíváncsi vagy, miért írom ezeket a bejegyzéseket, katt ide:
https://popkulturalis.blogspot.com/2021/04/idezetek-es-idezettek.html
"Okos, aki érti az embereket;
aki önmagát érti: ihletett.
Hatalmas, aki másokat legyőz;
aki önmagát legyőzi: erős.
Aki törekszik: nincs híján akaratnak;
aki megelégszik; gazdag.
Aki nem veszti természetét: hosszú életű;
Aki nem veszti emlékezetét: örökéletű."
/Lao-ce: Tao Te King – Az Út és az Erény könyve 33. vers
Ha kíváncsi vagy, miért írom ezeket a bejegyzéseket, katt ide:
https://popkulturalis.blogspot.com/2021/04/idezetek-es-idezettek.html
"A „soha” az a szó, amit Isten meghallgat, ha nevetni akar."
/A setét torony (7. kötet) - Stephen King
"A válaszok, amelyek igazán számítanak, sosem érkeznek könnyen."
/A setét torony, 832. oldal
"A nevetés olyan, mint a hurrikán: ha elér egy bizonyos pontot, akkortól önmagát tartja fenn és táplálja." /A setét torony, 762. oldal
Ha kíváncsi vagy, miért írom ezeket a bejegyzéseket, katt ide:
https://popkulturalis.blogspot.com/2021/04/idezetek-es-idezettek.html
"Egyes ősi népek magát a Földünket is egy óriási organizmusnak tekintik, amelynek az emberiség a központi idegrendszere. A XX. század "Gaia elmélete" az ellentéteket próbálja feleleveníteni, a modern tudomány tényeit felhasználva. Az említett párhuzamokból jól megérthető, hogy ha ennek a gigantikus központi idegrendszernek valamelyik része kiesik, vagy megsemmisül, akkor az rontja az összefüggő szervezet működését, esetleg könnyen tönkre is teheti, és talán még az életben maradásunk is kérdésessé válhat. A civilizáció vezérképviselőit jelentő országokban tapasztalható a fa-elem egyensúlyának talán legfenyegetőbb zavara: az erősen iparosodott országokban ez az elem meghasonlott. Ha ezen országok fejlődésében jelentkező zavarokat az elemek nyelvére fordítjuk, ez abban áll, hogy egy nagyon erős, öntudatos fa Jang áll szemben egy gyenge, alultáplált, meghasonlott fa Jinnel, melynek okai a következők:
- Ezek az országok régóta erőszakosan nyomulnak előre több területen, technológiailag, katonailag és ideológiailag. Számos találmány, felfedezés és a magas fejlettségű technológiával párosuló tudományos haladás származik tőlük.
- Világnézetüket ráerőltetik más népekre.
- A városokban növekvő zűrzavar, a közbiztonság alapvető hiánya jelentkezik, ami az emberek életérzését negatív irányba befolyásolja.
- Az átfogó ökológiai kérdésekkel, mint például az erdők pusztulásával vagy az atomfegyverkezéssel összefüggésben új célkitűzésekről, az új jövőképről folyó viták mélységes egocentrizmust, zavarodottságot és iránytévesztést mutatnak.
A problémák rendezésére való törekvés érzékelhető, intézkedéseket hoztak, jogszabályokat alkottak, ugyanakkor a nagy összefüggéseket nem látják, vagy nem akarják elfogadni. Az intézkedések, szabályok csak részmegoldásokat kínálnak, ezek egyértelműen a fejlett országok további fejlődésének adnak teret. Egyre erősebben érvényesül a fejlett és a fejletlen világ közti ellentmondás, míg a fejlett világ a föld erőinek gátlástalan kiszipolyozásával érte el jelenlegi gazdasági szintjét, lelassítandó a fejlődő világ mozgását, az általa okozott ökológiai károk rendezésében azonos mértéket kíván felállítani.
Korunkban sok a kommunikáció és az információ, de kevés a vízió, sok a beszéd, és az üzenet, de kevés bennük az alapos meggondolás. A vízió a fa-elem ereje, de mielőtt egy vízió alakot ölthetne, gyakran zűrzavar, felbomlás és káosz uralkodik el, ezért is becsülték a régiek a bolondok bölcsességét, eltűrték a szeszélyeiket. A fa elem egy további repedése mutatkozik meg ezeknek az országoknak az agresszióhoz való viszonyulásában. A keresztény tanításokban az agresszió rossz és gonosz, mégis a nyugati kultúra a létező legagresszívebb kultúrák közé tartozik. E kultúrák tanításai szerint az emberek közötti kapcsolatokban a hangos szó vagy a heves mozdulat negatív értékelést kap, ugyanakkor az államok közti kapcsolatokban, kormányszinten erről rendszerint megfeledkeznek. Abban az ellentmondásos helyzetben találjuk magunkat, hogy az iparosodott világ vezetői szónokolnak a békéről és a biztonságról, mégis pusztulás származik belőle, elviszik más kultúráknak a haladást és szétrombolják vele azok organikusan kifejlődött kultúráját."
/ A Chi Kung világa - Dr. Mingtang Xu, Dr. Berend Róbert, 142. - 143. oldal
Ha kíváncsi vagy, miért írom ezeket a bejegyzéseket, katt ide:
https://popkulturalis.blogspot.com/2021/04/idezetek-es-idezettek.html
"Az Emlékezet Országában mindig Most van."
"– A harag a leghaszontalanabb érzelem (…) Rombolja az elmét, és fájdalommal tölti el a szívet."
"A macska is lefialhat a sütőbe, a kölykökből akkor sem lesz fánk."
/Susannah dala, Setét torony 6. kötet - Stephen King, 275. oldal
Ha kíváncsi vagy, miért írom ezeket a bejegyzéseket, katt ide:
https://popkulturalis.blogspot.com/2021/04/idezetek-es-idezettek.html
"Az ősi mexikóiak a világegyetemet virágként képzelték el. Ez az életszemlélet másképp meséli el életed történetét. Még jóval megszületésed előtt a virágod elkezdett formálódni az univerzum energiájában, előkészülve az ebben az időben és térben történő kibontakozásra.
A virág északi szirmában található lelkünk energiája (náhuatl [ejtsd: navatl], azaz ősi spanyol nyelven teyoliája), ez teremti meg azokat a lábnyomokat, amelyeket a számtalan élet és halál közti utazásunk során magunk után hagyunk. Vérvonalunk, őseink energiája szintén az északi sziromban van. Ez határozza meg, hogy kivé válunk, ahogy megteremti azt is, amit tojás alakú energiaburkunkon, vagy auránkon, vagy energiamezőnkön lévő kék lábnyomoknak nevezünk - ezektől leszünk végül azzá az emberré, akik ma vagyunk. Ezért van az, hogy életem története csak úgy nyer igazi értelmet, ha néhány ősöm történetét is elmesélem(...)"
/A tolték titok - Sergio Magaña Ocelocoyotl, 15. oldal
Ha kíváncsi vagy, miért írom ezeket a bejegyzéseket, katt ide:
https://popkulturalis.blogspot.com/2021/04/idezetek-es-idezettek.html
"A sötétség lehetősége teszi olyan ragyogóvá a nappalt."
Callai farkasok - Stephen King/164. oldal
Ha kíváncsi vagy, miért írom ezeket a bejegyzéseket, katt ide:
https://popkulturalis.blogspot.com/2021/04/idezetek-es-idezettek.html
"Lehet, hogy a tudatos álom olyan útra vezeti Önöket, amelyen régi Énjüknek látszólag meg kell halni, s valódi énjüknek újjá kell születni. Lehet, hogy ez ijesztően hangzik, mégis állítjuk, hogy kifizetődő követni ezt az utat. Aki legyőzte régi, hitvány énjét- mondja távolkeleti hévvel a zen-iskola – az uralja a világ minden művészetét.
Ezzel a zen arra a csalhatatlan érzékre gondol, amellyel saját személyünk helyzetét, társainkat és környezetünket megítéljük, egy olyan csalhatatlan érzékre, amely mindenkor lehetővé teszi, hogy belső és külső kényszer nélkül, teljes alkotó szabadságban tegyük azt, amit tennünk kell - legyen az sport vagy bármi más!"
/Alkotó álom - Paul Tholey, Kaleb Utecht, 194-195. oldal
Ha kíváncsi vagy, miért írom ezeket a bejegyzéseket, katt ide:
https://popkulturalis.blogspot.com/2021/04/idezetek-es-idezettek.html
"Bizonyos korú és vérmérsékletű nők esetében a tea hatékonyabban oldja meg a nyelvet, mint a bor."
/Varázsló és üveg - Stephen King
"Mind minden erős kábítószer, az első igazi szerelem is csak azoknak fontos, akik a foglyai. És más erős kábítószerhez hasonlóan az első igazi szerelem is veszedelmes."
/Varázsló és üveg - Stephen King
Ha kíváncsi vagy, miért írom ezeket a bejegyzéseket, katt ide:
https://popkulturalis.blogspot.com/2021/04/idezetek-es-idezettek.html
"Az, hogy a racionális emberek olyan rendíthetetlenül ragaszkodnak a saját énképükhöz, biztosítja feneketlen tudatlanságukat. Például figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy a samanizmus nem varázsigékből és hókuszpókuszokból áll, hanem abból a szabadságból, hogy nem pusztán a magától értetődőnek vett világot érzékeljük, hanem minden mást is, ami emberileg lehetséges. A köznapi emberek reszketnek a szabadság lehetőségétől. Pedig a szabadság ott van bennük, csak a kisujjukat kellene kinyújtaniuk érte."
/Carlos Castaneda, A csend ereje
Ha kíváncsi vagy, miért írom ezeket a bejegyzéseket, katt ide:
https://popkulturalis.blogspot.com/2021/04/idezetek-es-idezettek.html
"A túl sok hang elnyomja az ember szívét."
/A setét torony 3. kötet, Puszta földek - Stephen King, 223. oldal
Ha kíváncsi vagy, miért írom ezeket a bejegyzéseket, katt ide:
https://popkulturalis.blogspot.com/2021/04/idezetek-es-idezettek.html
"– Miért nem mentette ki a többit is? – kérdezte újra a gyéresi lelkész. – Derék magyarok mind. Megérdemelték volna. Az öreg nagyot sóhajtott.
– Magyaroknak magyarok – felelte csöndesen –, s alighanem derék emberek. De hogy megérdemelték-e? Hányan mozdultak meg a szavamra, amikor kifeszítém azt a két deckát? He? Tük ketten. Más senki.
Aki nem mer cselekedni, mert fél attól, hogy mi lesz, ha elfogják újra, az olyan ember nem bízik sem az Úristenben, sem önmagában. S az ilyen számára nincs szabadság."
/Hagyaték - Wass Albert , 154. oldal (16. fejezet)
Ha kíváncsi vagy, miért írom ezeket a bejegyzéseket, katt ide:
https://popkulturalis.blogspot.com/2021/04/idezetek-es-idezettek.html
"A hiba mindig ugyanannál van, arany gyermekeim, aki olyan gyenge, hogy mindig másokat hibáztasson."
/A hármak elhívatása - Stephen King, 239. oldal
"– Rögvest asztalon ez estebéd, gazda – mondja Eddie.
– Választhat: csúszómászófilét vagy pedig csúszómászófilét kér? Melyik ízlene inkább, gazda?
– Nem értlek – mondta a harcos. – Dehogynem – válaszolta Eddie.
– Csak hiányzik belőled a humorérzék. Mi történt vele?
– Gondolom, ellőtték valamelyik csatában."
/A hármak elhívatása - Stephen King,
„Hogy lehet ilyen ostoba ez a férfi, akinek elméje ideiglenes tartózkodási helyet adott az ő ka-jának? Persze többek között a szer miatt, amit bevett… az ő világában ez lehet a sátánfű egyik változata. Az egyik, de nem az egyetlen. Nem olyan puhány és figyelmetlen, mint a többiek, de idővel azzá válhat.
Azért ilyenek, mert a fényben élnek, gondolta hirtelen. A civilizáció fényében, és neki azt tanították, hogy mindenekfölött ezt imádja. Olyan világban élnek, amely nem változik.”
/Stephen King – A hármak elhívatása
Ha kíváncsi vagy, miért írom ezeket a bejegyzéseket, katt ide:
https://popkulturalis.blogspot.com/2021/04/idezetek-es-idezettek.html
"A kultúra nem azon múlik, hogy ki mivel aggatja tele a szobáját, vagy hogyan veszi kezébe a kanalat. Hanem azon, hogy milyen magatartást tanúsít valaki az emberi társadalomban."
/Csoda történt - Wass Albert, 56. oldal
Ha kíváncsi vagy, miért írom ezeket a bejegyzéseket, katt ide:
https://popkulturalis.blogspot.com/2021/04/idezetek-es-idezettek.html
"Menjen hát! Vannak még más világok is!"
/A setét torony 1. kötet, A Harcos - Stephen King, 213. oldal
"A halnak a tó a világegyetem, amelyben él. Vajon mit gondol a hal, amikor szájánál fogva átrántják a létezésének ezüst határán egy új világegyetembe, ahol a levegő megfojtja, a fény pedig kék őrület?"
/A setét torony 1. kötet, 229. oldal
"– Szép volt? Az országa… a földje. – Gyönyörű – felelte szórakozottan a harcos. – Voltak mezők, folyók, hajnali párák. De mindez csak szép. Az anyám szokta ezt mondani… és azzal folytatta, hogy az igazi szépség a rend, a szeretet és a fény."
/A setét torony 1. kötet, 156. oldal
"– Nincs olyan, hogy felnőni – válaszolta a harcos. – Sose nőttem egyszerre mindenütt. Hol itt fejlődtem, hol ott. Egyszer láttam egy akasztott embert. Ez is része volt a dolognak, bár akkor nem tudtam. Tizenkét évvel ezelőtt otthagytam egy lányt a Király Tornya nevű helyen. Ez egy másik rész volt. Amikor ezek megtörténtek, sohasem tudtam, hogy részei a fejlődésemnek. Csak sokkal később jöttem rá. Némi feszengéssel állapította meg, hogy kertel. – Azt hiszem, része volt a férfivá avatás is – mondta kelletlenül. – Formális volt. Csaknem stilizált; mint egy tánc. – Bántón fölnevetett. – Mint a szerelem. Szerelem és halál, ebből áll az életem."
/A setét torony 1. kötet, 177. oldal
Ha kíváncsi vagy, miért írom ezeket a bejegyzéseket, katt ide:
https://popkulturalis.blogspot.com/2021/04/idezetek-es-idezettek.html
"-Ha a halál-közeli-tapasztalatok valóban ennyire gyakoriak, ahogyan ön mondja, akkor általában miért nem tudnak többet erről az emberek?
- Ennek több oka lehet. Az első helyen említem azt a tényt, hogy a mai közfelfogás határozottan ellen van minden olyan beszédnek, mely a biológiai halál utáni élet lehetőségét tanítja. Olyan korban élünk, amikor a tudomány és a technika roppant haladást tett a természet megmagyarázására és meghódítására. Sok ember már visszatetszőnek találja, hogy olyan fogalmakban gondolkodjék, melyek inkább a babona régmúlt világába illenek. A mai ember tudományos fogalmakban akar gondolkodni. Ezért nem veszik sokan komolyan az ilyen élménnyel rendelkező embereket, mert ezek az élmények kívül vannak a tudományos határokon. Ez a magatartás sokkal könnyebb, mint elfogadni azokat a személyeket, akik természetfölötti tapasztalattal rendelkeznek, inkább elhallgattatják őket, ha a kérdés nyilvánosság előtt előkerül.
Meg vagyok győződve róla, hogy ezeknek az embereknek az élményeiben sokkal több részlet van, mint amit elmondanak, csak félnek, mert "bolondnak" tartják őket s így az élmények sohasem, vagy legfeljebb egy-két barát, rokon előtt lesznek ismeretesek. Ezenkívül a halál közeli élmény témája a nyilvánosság előtt zavaros dolog, mert ez a tapasztalat eltér attól, amit az ismeretelméletből és a pszichológiából ismerünk. Sok dolog, amit naponta látunk és hallunk, anélkül jut öntudatunkba, hogy nyomot hagyna bennünk. Figyelmünk inkább csak a különösen izgalmas dolgok felé irányul. Bizonyára mindenkinek volt már olyan tapasztalata, hogy egy ismeretlen szó jelentését megismerte, s ha ezt a szót a következő napon is olvasta, akkor még világosabb lett a jelentése. Ez nem azzal magyarázható, hogy ez a szó új és friss fogalomként került volna beszédbe, hanem inkább azzal, hogy már régóta használatban volt, de jelentését nem ismerte, s ezért csak tovább olvasta anélkül, hogy tudatosan figyelt volna rá.
Hasonló esetet éltem át az egyik előadásom utáni vitában. Felszólalt egy orvos és azt kérdezte: „Már olyan sok éve dolgozom az orvosi gyakorlatban. Ha ezek a tapasztalatok valóban oly gyakran előfordulnak, mivel magyarázza ön, hogy eddig én nem hallottam ilyenekről?" Tudtam, hogy hallgatóim közül egykettő ismer ilyen esetet és a kérdést azonnal a közönség felé továbbítottam: „A jelenlevők közül hallott már valaki hasonló dolgokról?" Az orvos felesége felemelte a kezét és elmondta egy nagyon jó barátjuk történetét.
Van egy másik példa: Egy ismerős orvos akkor lett figyelmes ilyen élményre, amikor az egyik előadásomról szóló újságcikket elolvasta. Másnap az orvos egyik betege hasonló tapasztalatot beszélt el, anélkül, hogy ő kérdezte volna. Az orvos megbizonyosodott a felől, hogy a beteg egyáltalán nem hallott az én munkámról és nem is olvasott róla. A beteg azért volt bizalommal az orvosához, mert olyasmi történt vele, amit ő nem értett és ez nyugtalanította, tőle akart eligazítást kapni.
Igy megtörténhetett, hogy mindkét orvos már korábban hallott ilyen esetekről, de azokat csak egyéni hóbortnak tartotta és nem széleskörű jelenségnek, ezért nem fordított rájuk semmi figyelmet.
Végül az orvosoknál létezik egy speciális ok, mely megmagyarázza, hogy közülük sokan miért nem ismernek halálközeli élményeket, bár nekik több ilyen élményt kellene ismerniök, mint a többi embernek. Az orvostanhallgatóknak kiképzésük idején azt vésik a fejükbe, hogy ne vegyék figyelembe, amit a beteg a saját hogylétéről mond. Minden orvosnak meg kell tanulni, hogy a figyelmét teljesen a betegség lefolyásának mérhető jelenségeire összpontosítsa, de a beteg egyéni véleményét, „panaszát" mindig csak cum grano salis kell értékelni. Ezt sokan így is teszik, mert könnyebb a mérhető tényállásra helyezkedni. Ez az alapbeállítottság eredményezi aztán, hogy ők nem találkoznak halálközeli élményekkel, mert csak elenyészően kevés az az orvos, aki kötelességének érzi, hogy a beteg érzelmi és gondolatvilága felől érdeklődjék, akit éppen a klinikai halál állapotából keltettek életre. Az ilyen felfogású orvosok jóllehet sokan vannak, akiknek találkozniok kellett volna a halálközeli tapasztalatokkal — valószínűleg semmivel sem tudnak többet ezekről, mint a többi ember."
/Élet az élet után - R. A. Moody 124-125. oldal
Ha kíváncsi vagy, miért írom ezeket a bejegyzéseket, katt ide:
https://popkulturalis.blogspot.com/2021/04/idezetek-es-idezettek.html
"...A darazsak társadalmi rovarok, akárcsak a méhek vagy a hangyák, de a méhekkel ellentétben, akik mindig épeszűek, és a hangyákkal, akiknek lehetnek időleges skizoid rohamaik, a darazsak teljesen eszement őrültek. Elmosolyodott: ‐ Akár csak mi, jó öreg homo sapiensek."
/Rémálmok és Lidércek - Stephen King
"Mikor még gyerek voltam, mindent elhittem, amit mondtak nekem. Azt is, amit olvastam, meg túlfűtött képzeletem minden termékét is. Nem kevés álmatlan éjszakát okozott ez persze, de egyúttal meg is töltötte világomat színekkel és alakzatokkal, amelyeket nem cseréltem volna el megannyi nyugalmas éjszakáért sem. Egyébként már akkor tudtam, hogy léteznek olyan emberek, akiknek a képzelőereje tompa, sőt akár teljesen halott, és emiatt a színvaksághoz hasonló lelki világban élnek. Mindig sajnáltam őket, és soha nem tételeztem volna fel (legalábbis akkoriban), hogy sokan, e képzelőerővel nem bíró emberek közül éppen engem sajnálnak, sőt lenéznek, és nem pusztán azért, mert irracionális félelmeket tápláltam magamban, hanem azért is, mert majdnem minden tárgyban mélyen és válogatás nélkül hiszékenynek bizonyultam. Mindent elhittem, amit az iskolaudvaron mondtak nekem. Apró füllentéseket és cethalnyi nagyságú lódításokat egyforma könnyedséggel nyeltem le. Egy gyerek teljes bizonyossággal állította, hogy a vasúti sínre helyezett tízfilléressel az első arra vetődő vonatot ki lehet siklatni. Egy másik szerint a vasúti sínre helyezett tízfillérest a következő vonat tökéletesen kismárolja (szó szerint azt mondta: tökéletesen kismárolja), és amit a vonat elhaladása után a sínen találsz, az egy ezüstforint nagyságú, hajlékony és majdnem átlátszó pénzérme lesz. Saját hitem szerint mindkét állítás igaznak tűnt: a sínen hagyott tízfilléresek a vonatok, mielőtt kisiklanának, tökéletesen kismárolják. Egyéb elbűvölő iskolaudvari igazságokat is szívhattam magamba az általános iskolában töltött évek alatt, olyan tárgykörökben, mint mondjuk a vetélések (néha élve születnek mégis amorf szörnyek, melyeket különlegesen kiképzett egészségügyi dolgozóknak, a gúnyosan „speciális nővéreknek” nevezett személyeknek kell megölniük), fekete macskák (amelyek felé, ha keresztezik az utadat, gyorsan a gonosz jelét kell vetned, különben kockáztatod, hogy még aznap szinte bizonyosan elhalálozol) és a járda repedései. Valószínűleg nem kell magyaráznom, milyen veszélyes kapcsolatban állnak ez utóbbiak a teljesen ártatlan anyák gerinccsigolyáival. A csodás és meglepő tények legfőbb forrása számomra akkoriban a sokatmondó című Kacsa magazin volt. A Kacsában fedeztem föl, hogy lyukat fúrhatunk saját koponyánkba, mely lyukat egy gyertyával bedugaszolva önmagunkat éjjeli lámpássá alakíthatjuk (hogy miért is állna bárkinek szándékában az ilyesmi, az hosszú évekig meg sem fordult a fejemben); hogy léteznek valódi óriások (egy férfi, aki több mint háromméteres) és valódi törpék is (egy nő, aki mindössze harminc centi) és valódi szörnyek, akiket MÉG LEÍRNI IS SZÖRNYŰSÉG LENNE… bár a Kacsa persze valamennyit leírta, gondos részletességgel, és általában képpel is illusztrálva (ha száz évig élek, sem felejtem el a fickót, akinek leborotvált koponyája közepébe gyertyát biggyesztettek). A hetilap – számomra legalábbis – a világ legcsodálatosabb látványossága volt. Vajon valódiak voltak-e a Kacsa mesés kuriózumai és emberi szörnyetegei? Ebből a szempontból ez teljesen mellékes. Nekem valódiak voltak, és úgy tíz és tizenöt éves korom között nagyon is valóságosak voltak számomra. Hittem bennük, éppúgy, mint hogy kisiklathatok egy tehervonatot egy tízfilléressel, és hogy a nedves trutymó a golflabda közepében lemarhatja a kezem a karomról, ha nem vagyok elég óvatos. A Kacsában láttam meg először, milyen kevés választja el néha a mesést a megszokottól, és megértettem, a kettő egymás mellé rendelése ugyanolyan lényeges ahhoz, hogy a köznapi élet kérdéseit, mint ahogy az alkalmanként felszínre törő különös jelenségeket megvilágíthassuk. Tehát akkor, ismételjük át:: Hiszem, hogy egy tízfilléres ki tud siklatni egy tehervonatot. Hiszem, hogy aligátorok élnek New York csatornáiban, nem szólva a póniló méretű patkányokról. Hiszem, hogy az ember árnyéka lefejthető egy acél sátorcövekkel. Hiszem, hogy tényleg létezik a Mikulás, és azok a pirosba öltözött fickók karácsonytájt az utcán az ő bedolgozói. Hiszem, hogy létezik körülöttünk egy még soha nem látott világ. Hiszem, hogy a teniszlabdákat mérges gáz tölti ki, és ha egyet kettévágunk, és a kitóduló levegőt belélegezzük, belehalunk. Legfőképpen pedig hiszek a kísértetekben, hiszek a kísértetekben, hiszek a kísértetekben. Kész? Megvan? Jó.Csak kapaszkodjatok… és higgyetek el mindent. //Rémálmok és Lidércek - Stephen King, Előszó
Ha kíváncsi vagy, miért írom ezeket a bejegyzéseket, katt ide:
https://popkulturalis.blogspot.com/2021/04/idezetek-es-idezettek.html
"A mai modern globalizált kultúra nagyon sok elemet ősi népektől, így a szkítáktól vett át. A ma divatos tetoválások legkeletibb mintáit a szkíták között találjuk meg.
Az aranyosnak nevezett Altaj hegységben rejtőző paziriki sírokból sorra kerültek elő olyan, kiváló állapotban megmaradt szkíta múmiák, amelyek testét tetoválás borította. Legelőször Rugyenko figyelt fel ezekre a különleges testdekorációkra. Egy másik szenzációs leletet, az ukoki hercegnőt majdnem húsz évvel ezelőtt tárták fel szintén az Altaj-hegységben, az orosz-kínai mongol határ közelében, és a halott a lelőhelyről, az Ukok-fennsíkról kapta nevét. A fiatal nőt kétezer ötszáz éve helyezték el egy kurgánsírba, akkor mindössze 25 éves volt. A régészek és a történészek még arra sem tudtak kielégítő választ adni, hogy a jégben konzerválódott múmia valóban hercegnő volt-e, vagy más feladatokat látott-e el a közösségben. Egyes vélemények szerint gyógyító volt, mások a közösség szellemi vezetőjét látják benne.
A fiatal nő testén is tetoválásokat vettek észre a szakemberek, bal vállán egy nagyon különleges rajzra lettek figyelmesek, azon egy szarvast griff csőrrel és ágas-bogas aganccsal ábrázoltak. Az agancsot kis griff fejekkel díszítették. A szkíta múmiákon lévő tetoválások értelmezésével nemrégen kezdtek komolyan foglalkozni a kutatók. Eddig már ismert volt az, hogy a testre általában a sztyeppei lovas műveltség mesebeli állatait karcolták. Ezek a lények nem tűntek el, hanem a szkíta utódnépeknél, így a magyar népesekben tovább élnek. A kutatók úgy vélik, hogy a tetoválás státuszszimbólum volt, csak az előkelők engedhették meg maguknak, hogy bőrükön ilyen díszítések legyenek. (...)"
/ Szkíta rögök fölött hun-magyar szél járja - Obrusánszky Borbála, 34-35. oldal
A megfogalmazás ebben a formában kicsit merész, én jobbnak gondolnám azt, hogy: "a szkítáktól is...". A legősibb (megtalált és fennmaradt) tetoválás jogáért jelenleg ugyanis Ötzi egész biztos indulónak számít, ahogy nagyon sok egyiptomi múmia is. És akkor még nem is beszéltünk az afrikai tradíciókról, ahol az úgynevezett hegtetoválások is elég elterjedtek a festékes eljárások mellett.
Ettől eltekintve nagyon érdekes megnézni, hogyan alakult, alakul a tetoválással kapcsolat hozzáállás. Úgy néz ki, ha egy tetoválással rendelkezőt cinikusan megkérdeznek, hogy: "-hogy néz ez ki majd, ha megörekszel?" - határozottan válaszolhatja, hogy "egész jól, ha konzerválódok még a múmiámat is menőbbnek fogják találni a tiédtől."
https://www.smithsonianmag.com/smart-news/infrared-reveals-egyptian-mummies-hidden-tattoos-180973700
https://www.si.edu/stories/ancient-ink-iceman-otzi-has-worlds-oldest-tattoos
Ha kíváncsi vagy, miért írom ezeket a bejegyzéseket, katt ide:
https://popkulturalis.blogspot.com/2021/04/idezetek-es-idezettek.html
"…rá fog jönni, hogy valamennyi alak, akiket ön teremt, részben azonos önnel."
/Az írásról - Stephen King
"A legtöbb ember, ha egyszer leszokott a tévé pillanatnyi éhéről, élvezni kezdi az olvasásra fordított időt. A szüntelenül vernyákoló doboz kikapcsolása éppúgy javít az élet, mint az írás minőségén."
/Az írásról - Stephen King, 147. oldal
"A hasonlat és a metafora az irodalom egyik fő gyönyörűsége: olvasni és írni egyaránt élvezet. Amikor nem céltalan, a hasonlatnak legalább annyira örülünk, mint mikor az idegenek tömegében egy régi barátra bukkanunk."
/Az írásról - Stephen King
"Ha egyszer becsapsz, szégyelld magad. Ha kétszer csapsz be, szégyellhetem magam. Ha harmadszor is sikerül, akkor mindketten szégyellhetjük magunkat."
/Az írásról - Stephen King, 23. oldal
Ha kíváncsi vagy, miért írom ezeket a bejegyzéseket, katt ide:
https://popkulturalis.blogspot.com/2021/04/idezetek-es-idezettek.html
"A fehér hunok országa
A régi kínai forrás, a Liang su 54 fejezete leírja a közép-ázsiai fehér hunok szokásait. A krónika által említett szokások nem ismeretlenek számunkra.
Nézzünk egy kis ízelítőt belőle! A kínaiak szerint a hua-k, vagyis a hunok 520-ban különleges ajándékokkal halmozták el az udvarukat, többek között sárga oroszlánt, fehér cobolyprémet, perzsa brokátot és más holmit vittek nekik. Ezek nagyon értékesek lehettek a császárok számára, hiszen oroszlán nem élt Kínában, azt a közép-ázsiai területektől kaphattak. A mai kínai nyelvben ennek az állatnak a neve si, nyugati kapcsolatra utal. A cobolyprém pedig nemcsak náluk, de a szkíta-hun népeknél az egyik legértékesebb ajándéknak számított. A prémkereskedelmet ezért őseink monopolizálták egészen a késő középkorig.
A krónika szerint a hunok földje meleg, sok a hegy, völgy és a fa. Van mindenféle gabonájuk, a lakosság eledele pörkölt gabona és juhhús. Tehát nem igaz az a történészi állítás, miszerint a hunok nem ismerték a földművelést. Sőt, tudjuk, hogy a görögök is a szkíták gabonájából táplálták lakosságukat. A kínaiak arról is tudomást szereztek, hogy minden hun jól bánik a fegyverrel, különösen az íjjal. Ami a ruházatukat illeti, nagyon előkelőn öltözködhettek őseink. Liang su szerint a hunok rövid ujjú köntöst viselnek, aranyos, jádés övvel. A nők prémet viselnek, fejükre faragott fából szarvat tesznek, hossza hat láb és azt arannyal, ezüsttel díszítik. Utóbbi fejdísz mása került elő a híres tuvai Arzsán kurgánból, de a középkori előkelő mongol asszonyoknál is ilyen fejdísz volt divatos. Az a megjegyzés, miszerint a hunok között kevés a nő és a fivérek közösen tartanak feleséget, arra utal, hogy a megözvegyült asszonyokat nem dobták ki a családból, hanem a fiatal testvér feleségül vette és az asszonyt továbbra is a családban tartotta.
A kínaiak szerint a hunoknak nincsenek fallal körülvett városaik, sem külvárosaik, nemezházakban laknak, melynek ajtaja keletre nyílik. Erre mindjárt a finnugristák felkapják a fejüket, hogy íme, a hunoknak nem voltak városaik. A kínai krónika nem állít ilyet, csupán azt mondja, hogy nem olyan városokban élnek, mint ők, vagyis sok hun települést nem védett fal. A jurták megléte teljesen természetes a pásztornépeknél, hiszen az legkényelmesebb lakóhely a legelők mellett.
Bár a kínaiak azt mondják, hogy a hunoknak nincs írásuk és fára róják szerződéseiket, ez azonban megint azt jelenti, hogy a kínaiakhoz hasonló jeleket nem használnak, hiszen maguk vallják be, hogy a hunok róják a betűket, ami a rovásírás meglétére utal. A Liang su úgy folytatja a beszámolót, hogy őseink szomszédos országokkal való érintkezésben szomszéd országbeli, hu népekkel, vagyis rokonokkal íratnak levelet, hu írással, papír gyanánt juhbőrt használnak. Ez arra utal, hogy a katonáskodó hunok rokonokat fogtak be kancellári feladatok elvégzésére."
/Szkíta-magyar múltunk ragyogása - Obrusánszky Borbála, A fehér hunok országa, 54-55. oldal
Erősen antikvár státuszban mozog a könyv. Jelenleg egy oldalon megtaláltam, ahol rendelhető is, a Hazafias.hu-n.
Ha kíváncsi vagy, miért írom ezeket a bejegyzéseket, katt ide:
https://popkulturalis.blogspot.com/2021/04/idezetek-es-idezettek.html
"Az ajtó mágikus volt, varázslat biztosította. A medalion gyenge rezgése azonban azt jelezte, hogy ez a varázslat nem erős. Arcát az ajtóhoz közelítette.
– Jóbarát.
Az ajtó zajtalanul nyílt ki olajozott zsanérjain. Ahogy helyesen eltalálta, szabvány szerint, sorozatgyártásban szerelték fel gyenge mágikus biztosítással és gyári jelszóval, szerencséjére senkinek sem akaródzott valami rafináltabbat beállítani."
/Viharidő - Andrzej Sapkowski, 233-234. oldal
"– Savanyú káposzta! – közölte, és szájához emelte a hordóból facsipesszel kiemelt darabot. – Kóstold meg, Geralt. Pompás, igaz? Ízletes és jótékony hatású az ilyen káposzta. Télen, amikor hiányzik a vitamin, megvéd a skorbuttól. Ráadásul tökéletes antidepresszáns szer.
– Hogyhogy?
– Bekapsz egy krigli savanyú káposztát, megiszol egy krigli aludttejet… és a depresszió lesz a legkisebb gondod."
/Viharidő - Andrzej Sapkowski, 51. oldal
"A félelem sosem szokott irracionális lenni, helyesbített Geralt, de csak magában. Nem számítva a lelki rendellenességeket. Ezt a legeslegelején tanítják meg a fiatal vajákoknak. Jó, ha valaki rettegést érez. Ha rettegsz, az azt jelenti, hogy van mitől félni, légy tehát éber. A rettegést nem kell leküzdeni. Elegendő, ha nem kerít hatalmába. És érdemes belőle tanulni."
/Viharidő - Andrzej Sapkowski, 114. oldal
Ha kíváncsi vagy, miért írom ezeket a bejegyzéseket, katt ide:
https://popkulturalis.blogspot.com/2021/04/idezetek-es-idezettek.html
Nem éppen a legkedvesebb téma, de a könyv fontos pontokra hívja fel a figyelmet. Rövid, 102 oldalas, oldalanként kevés karakterrel, de annál hiánypótlóbb. Van helye, ugyanis csak úgy érthetünk meg ismétlődő, visszatérő "programhibákat", ha azok keletkezésével és mechanikájával alapjában tisztában vagyunk.
Jelenleg a Bookline-on 10ezer forint, a Magyar Menedéken 1789 forint volna az ára... de elfogyott. Csak találgatni merek miért nem nyomtak belőle újabbakat... másrészt lehet, hogy olyan is vásárolt belőle több darabot, aki azonnal tűzbe dobta, mert fájt az igazság(?).
Amúgy nem csak Jehováról, Krisztusról is van benne szó, az Újszövetség, a Fény is helyet kap a könyvben. Ajánlom minden olvasni tudónak.
Ha kíváncsi vagy, miért írom ezeket a bejegyzéseket, katt ide:
https://popkulturalis.blogspot.com/2021/04/idezetek-es-idezettek.html
"– A haladás – mondta végül – olyan, mint egy disznócsorda. És így kell tekinteni erre a haladásra, így kell értékelni. Mint a legelőn és az úton kószáló disznócsordát. A csorda létezésének a tényéből különböző előnyök származnak. Van csülök. Van kolbász, van szalonna, van kocsonya. Szóval, vannak előnyök! Nem kellene tehát az orrod fintorgatni, hogy minden tele van szarva."
/A tó úrnője - Andrzej Sapkowski, 458. oldal
"– Ez itt – a vaják megrázta a zsákmányt – rendszerint hátulról támad, és tévedhetetlenül célozza meg a gerincet vagy a bal oldali vese alatti ütőeret. Általában elég egyetlen csőrcsapás. Ami pedig a baziliszkuszt illeti, mindegy, hol harap meg. A mérge a legerősebb ismert idegméreg. Egy másodperc alatt öl.
– Brrr… És mondd csak, melyiket lehet kicsinálni tükörrel?
– Mindegyiket. Ha egyenesen fejbe vágjuk vele."
/A tó úrnője - Andrzej Sapkowski, 57. oldal
"– A szerelemmel – mondta lassan Fringilla – úgy áll a helyzet, mint a vesegörccsel. Amíg nem jön a roham, el sem tudod képzelni, milyen. És amikor valaki elmondja, nem hiszed el."
/A tó úrnője - Andrzej Sapkowski, 96. oldal, Harmadik fejezet
"– Íme – mondta a tünde – Uroborosz, az ősrégi kígyó. Uroborosz a végtelent jelképezi, és ő maga a végtelen. Ő az örök távozás és az örök visszatérés. Olyan, aminek nincs se kezdete, se vége. – Az idő olyan, mint az ősrégi Uroborosz. Az idő a múló pillanat, a homokórában lehulló homokszem. Az idő azokból a pillanatokból és eseményekből áll, amelyekkel oly szívesen próbáljuk megmérni. De az ősrégi Uroborosz arra emlékeztet bennünket, hogy minden pillanatban, minden percben, minden eseményben benne rejlik a múlt, a jelen és a jövő. Minden pillanatban benne rejlik az örökkévalóság. Minden távozás egyúttal visszatérés is, minden búcsúzás üdvözlés is, minden visszatérés elválás is. Minden egyszerre a kezdet és a vég."
/A tó úrnője - Andrzej Sapkowski, 159. oldal
Ha kíváncsi vagy, miért írom ezeket a bejegyzéseket, katt ide:
https://popkulturalis.blogspot.com/2021/04/idezetek-es-idezettek.html
Egy olyan író könyvét olvasni, mint Frank Herbert különleges érzés. Nem csak azért, mert egy nagy név írta, ha nem mert már több, mint ötve...
