"...miért kígyó formájúak a gyűlölet és a féltékenység elementáljai, miért nem öltenek valami más alakot? Az alak milyensége is az elementál lényegéhez tartozik?
- A gyűlölet és féltékenység elementáljai azért kígyó formájúak, mert kultúránkban ilyenek az asszociációk. Ez nem jelenti, hogy a kígyókban, vagy bármilyen más állatban lenne valami eleve rossz. Az elementál külseje kivetítője anyanyelvétől, származási helyétől függ. Az elementálok pszichonoetikus energiatöltések, amelyek az őket létrehozó személytől függően tetszőleges alakot vehetnek fel. A tisztánlátó saját kulturális beágyazottságának megfelelően fogja látni őket.
- Így hát - folytattam - egy más kultúrából származó tisztánlátó ezeket az elementálokat inkább mondjuk prérifarkasnak látja, nem kígyónak.
- Pontosan. De mindketten ugyanazt a kapcsolatot fogják látni a kivetített elementál és annak hatása között. - Daszkale, hogyan tudjuk szétoszlatni és semlegesíteni az általunk teremtett elementálok erejét? - kérdezte egy középkorú férfi.
- Nem szabad elfeledni, hogy az elementálok formája és ereje mindaddig nem oszlatható fel, amíg véghez nem vitték küldetésüket. Emiatt kell készen állnunk arra, hogy gondolataink és tetteink következményeivel szembenézzünk. Egy elementál nemcsak ebben az életünkben, de a következő inkarnációnkban is gondoskodik arról, hogy felelősségre vonjon bennünket. Ezért az elementál megalkotója előbb-utóbb szembetalálkozik a maga által létrehozott elementállal. - Kérdezhetitek, vajon elkerülhetjük-e ma korábbi helyzeteink hatását. Igen, feltéve, ha a megalkotott elementál erejével azonos erőt alkalmazunk. A múlt hibáinak jóvátételéhez azonban bölcsességre és akaratra van szükségünk. Ellenállhatunk a régi elementálok hatásának, vagy áldozatul eshetünk nekik, hasonlókat alkotva, s így erősítve a régi elementálokat.
- Hogyan küzdhetünk meg az olyan elementálokkal, mint például a dohányzás és az ivás? - kérdezte valaki. - Először is, nem szabad küzdeni az ilyen elementálok ellen. Az ellenség láthatatlan, és a megsemmisítésetekre törekszik. Ha egy ilyen elementál ellen agresszív háborút viseltek, azzal energiához juttatjátok. Hatalmát csak úgy semlegesíthetitek, hogy nem vesztek róla tudomást. Hadd mondjak egy példát. Társadalmunkban manapság rengeteg embert látunk fanatikusán vitázni politikai kérdéseken. A politikai küzdelmek napirenden vannak, s gyakran családok széthullásához vezetnek. Ezek rettenetes dolgok, elveszik az emberek eszét. Ismertem valakit, aki ismételten megpróbálta elkerülni a politikai küzdelmeket, de sikertelenül. Valahogy mindig úgy jött ki, hogy politikai vitába keveredett és reszketett a dühtől. „Képtelen vagyok ilyen beszédeket hallgatni!” mondta. Amint látjátok, az önszeretet elementálja nagyon erős volt benne. Fel akart vágni, be akarta bizonyítani, hogy többet tud másoknál. S rájuk akarta kényszeríteni nézeteit. Elmagyaráztam neki, hogy ez az ő személyes gyengesége, és önelemzéssel győzheti le. Azt tanácsoltam, ne küzdjön igazáért, hanem tudatosan próbáljon közömbös maradni. Holnap, amikor el mész a hivatalba, s ott elkezdődik a politikai érvelés, bizonyára nagyon szeretnél majd bekapcsolódni! Abban a pillanatban jusson eszedbe, hogy nem veszítheted el a fejedet. A benned lévő elementál majd noszogat, hogy mutasd meg tudásod és bölcsességed. Hallgass figyelmesen, alkoss ítéleteket, értékeld érveiket, de ne szólj egy szót sem. „Nem jobb, ha egyszerűen elmegyek?” - kérdezte. „Nem, feleltem, abból semmit sem nyersz, ha megfutamodsz.”
- A közömbösséggel kivonod az elementálok erejét és semlegesíted őket. Vagy szétoszlanak, vagy beúsznak az éterikus szférába, ahonnét mások felszedhetik őket. Spirituális fejlődésünk során tudatosul bennünk a felelősség, melyet az éterikus szférákban hagyott elementáljaink következtében szenvedő embertársaink iránt érzünk. Értitek már, miért mondta Krisztus: Ne ítélj, hogy meg ne ítéltessél! Mert saját belső éned fog megítélni. Ti teremtettétek ezeket az elementálokat, akár túlhaladtátok a megteremtésük idején fennálló helyzetet, akár nem.
- Arra biztatlak benneteket, ne törődjetek azzal, hogyan ítélnek, gondolkodnak mások felőletek. Csak saját belső énetek ítéletétől féljetek. Valaki egyszer megkérdezte tőlem, félek- e Istentől? Azt feleltem, nem, szeretem Istent, és megpróbálok méltó lenni szeretetére. Hát a többi emberrel mi a helyzet? Nem, én nem ítélem el őket és nem törődöm a rólam alkotott véleményükkel.
- Maga semmitől sem fél?
- Magamtól félek, mivel magamat nem tudom becsapni. Amikor leülök meditálni és az önelemzést gyakorlom, belső énem megkérdezi majd: „Mit mondtál? Mit tettél? Mit kellett volna megtenned, de elmulasztottad?” Ha elkezdünk belső énünkre hallgatni, akkor jó úton vagyunk. Nem hozunk létre többé gonosz elementálokat, amelyek aztán az éterikus szférákban kerengve gyötörnék a körülöttünk élőket. Az Igazság Keresőjének el kell jutnia egy olyan pontra, ahol többé már nem teremt vágy-gondolat elementálokat hanem csak teljes ellenőrzése alatt álló, tudatosan felépített elementálokat hoz létre. Ha ezek elhagyják őt, legyenek bármily messze is, képes lesz őket irányítani. Az ilyen gondolat-vágy elementálok konkrétabbak, hatékonyabbak és hosszabb életűek, mint a vágy-gondolat elementálok."
/Idézet forrása: A ciprusi mágus - Kyriacos C. Markides
Ez még mindig egy nagyszerű könyv.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése