2023-ban fejeztem be, de tavaly kezdtem el ezt a könyvet. Nem is tudom, talán novemberben vettem meg. Sapkowskit a Vajákkal szerettem meg, első ránézésre csak azt tudtam megállapítani a könyvről, hogy masszívan történelmi közegbe ágyazott. A Vaják kapcsán volt már fogalmam, hogy az író szeret bemutatni különféle politikai játszmákat. Engem, pedig a történelem mellett még külön érdekel a misztika és a mágia, az pedig szerencsére, még ha fojtottan is de szerepet kap a könyvben.
Na de miről is szól a Bolondok tornya? Hivatalosan: "Bielaui Reinmart, akit Reynevannak is neveznek, rajtakapják egy lovag feleségével, és menekülni kényszerül a Sterza fivérek és az Inkvizíció elől. Miközben a husziták és a katolikusok között nő a feszültség, és különös, misztikus erők gyűlnek az árnyak között, Reynevan a Narrenturmban, a Bolondok Tornyában találja magát, abban a középkori őrültekházában, ahová a másként gondolkodókat és lázadókat zárják. Reynevan számára megszökni a toronyból, kikerülni a csávából és megőrizni az ép elméjét nehezebbnek bizonyulhat, mint valaha is hitte..."
Nem hivatalosan arról szól, hogy Sapkowski talált egy tökéletes karaktert Reinmar személyében, hogy a történelemről beszéljen. Magyarként olvasva az a legviccesebb, hogy a könyv sok karaktere roppant boldog volna, ha Magyarországra utazna a főhős. Aki viszont sokszor megmentői, jóakarói kedvessége elől állandóan a biztonságnak hátat fordít és veszélyes kalandokba, gyötrelmekbe bonyolódik. A Magyar király és királyság politikai viszonya is többször említésre kerül természetesen. De az ugye nem nagy spoiler, hogy a regény végéig nem jut el Reinmar a Magyar Királyság területére.
Sapkowski nem finomkodik, noha karakterei sokszor idéznek bájos lovagregényeket, a regény valósága amit bemutat valóbban közel lehet az egykori 14-15. századi zavargások tépte Európához. Manapság elképzelhetetlen, hogy valaki ha a római pápáról fest egy előnytelen, obszcén festményt akkor azért megkínozzák. Viszont régebben ettől kevesebbért is ölt az inkvizíció.
A könyvet szerintem simán ajánlom azoknak, akik a színesebb történelmi regényeket kedvelik. Sok csatával, lovaglással és történelmi poénnal operál az író. Egy ponton például látjuk hőseinken keresztül, hogy a nyomdászat milyen nehézségek árán indulhatott be. Szerencsére a valóságban Reynevan és Scharley nem vette el Johannes Gutenberg kedvét a feltalálástól...
Aki a fantasy vagy a misztika iránt annyira nem rajong, az is olvashatja, mert egyáltalán nem dominánsak benne a természetfeletti dolgok. Ahol megjelenik ott a cselekménybe belesimul. A mellékkarakterek nekem kifejezetten tetszettek, Reinmar közvetlen segítői Scharley és Sámson sok humorforrással szolgáltatnak.
Ami néha az olvasást nehezítette számomra az a sok név és az esetenkénti latin szöveg volt. Több lovag, egyházi személy szerepel érintőlegesen egy-egy kompánia részeként. Zsúfoltan. A latin, néha német szövegek közül, pedig több is fordítás nélkül szerepel. A tengernyi felejthető nevet egyszerűen el lehet felejteni. Az énekek és kisebb egyházi szövegek, pedig szintén átugorhatóak. De gondoltam megjegyzem, számomra kicsit zavaróak voltak, azokat le lehetett volna fordítani.
Ezeket nem számítva egy hibát tudnék felróni igazából: az állandó meneküléskényszert. Sapkowski ugyanis sok történetet, feladatot adott a karaktereinek és a főhőst hogy mozgassa annak futnia kell tovább és tovább. A plot device és plot armour védelmezi is rendesen. Amivel nem volna baj, csak néha, főleg a könyv vége felé éreztem némi fáradtságot az írótól... teszem azt mikor Reinmart és társait szinte minden frakció meg akarja ölni, ők beülnek sörözni egy városi kocsmába. Ahol kapaszkodj meg: FELISMERIK ŐKET! Sőt, ez a söröző, ha jól emlékszem amolyan félig nyitott, talán teraszos hely volt, ahol valószínű könnyen meg is bámulhatták hőseinket. Tehát értem én, hogy haladni kell a történettel és csöbörből vödörbe kell esni, de ez a pont nekem kifejezetten túl kényelmes írói megoldásnak tűnt.
Ezt le nem számítva nekem tetszett a könyv. A gonosz karakterek mozgató rugói alapvetően jól ábrázoltak. A hatalmi mámor ezerfajtájával jól játszik az író. Számtalanszor ekézi a népírtó római katolikus egyházat (jó, ok, az egykori egyházat...). Láthatjuk Reynevan szemén keresztül azokat a javasokat, gyógyítókat boszorkányokat, mágusokat és egyéb lényeket akik "kevesen maradtak" és elnyomva bujkálnak, erdők, pincék mélyén a máglyahaláltól való félelmükben. Hozzáteszem azért egy tavaszi boszorkányszombaton nagy buli részt venni, de az más lapra tartozik (kacsintás).
Összegezve, ez egy jó könyv. Mivel érdekel hova menekül tovább Reynevan és mennyi hülyeséget csinál még, ezért megvettem a folytatásokat az Isten harcosait és a Lux perpetua-t is.
Köszönöm a figyelmet, ha ezt elolvastad. További jó olvasást kívánok neked is!
A könyv jelenleg a libri.hu-n itt megvásárolható (nem szponzorált, a Google ezt dobta ki először):
https://www.libri.hu/konyv/andrzej_sapkowski.narrenturm-bolondok-tornya.html
Írta: Balogh Tamás, 2023. 02. 04.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése