A Skorpió útja szerint úgy kell győzni, hogy az összes csatát elveszíti az ember az utolsón kívül. Saját maga ellen kell fordítani az ellenség erejét.
- Mi, azt kell elérni, hogy megüsse magát vagy ilyesmi? - kérdezte Nagyi. - Ez elég ütődöttnek hangzik.
Magrat csúnyán nézett rá.
- És mit tudsz te erről? - kérdezte rá nem jellemző élességgel.
- Micsoda?
- Hát, nekem elegem van! - Jelentette ki Magrat. - Én legalább teszek egy kis erőfeszítést, hogy új dolgokat tanuljak! Nem csak rémisztgetem az embereket és mogorváskodom folyamatosan!
Nagyi kivette a szájából a pipát.
- Én nem is vagyok mogorva - felelte szelíden.
- Nem rólad beszéltem!
- Hát, Eszmé mindig is rossz természetű volt - magyarázta Nagyi. - Neki ez a természetes.
- És szinte soha nem használ valódi mágiát. Mi haszna van a boszorkányságnak, ha az ember nem varázsol? Miért nem segít vele az embernek?
Nagyi rásandított a pipafüstön át.
- Gondolom azért, mert tudja, hogy milyen jó lenne benne - felelte. - Mindegy, én már régóta ismerem Eszmét. Sőt, az egész családját. Az összes Wiharvész ért a mágiához, még a férfiak is. A vérükben van a varázslás. Mint valami átok. Szóval... ő úgy gondolja, az embereknek nem lehet mágiával segíteni. Abból nem sül ki jó. És ez szentül igaz.
- Akkor mire jó...?
Nagyi megkocogtatta a pipáját egy gyufával.
- Dereng, mintha átment volna, hogy kisegítsen, amikor az a járvány támadta meg a faludat - jegyezte meg. - Éjjel-nappal dolgozott, úgy emlékszem. Soha nem hallottam olyat, hogy ne látott volna el beteget, akinek szüksége volt rá, még akkor sem, ha nagyon, tudod, gennyes volt. És amikor az a nagy, vén troll, amelyik a Törött Hegy alatt lakik, lejött segítségért, mert a felsége lebetegedett, és mindenki kövekkel dobálta, emlékszem, Eszmé ment vele vissza és segített a szülésnél. Hah... és amikor a vén Szögesdrót egy követ dobott Eszmére, nem sokkal később a pajtáit rejtélyes módon laposra taposták éjszaka. Ő mindig azt mondta, nem segíthet embereken a mágiájával, de a verejtékével igen. Úgy értette, azzal, hogy tényleg csinál valamit.
- Nem azt mondom, hogy a lelke mélyén nem jó ember... - kezdte Magrat.
- Hahh! Én igen. Nagyon messzire kellene menni, ha olyasvalakit akar találni az ember, aki a lelke mélyén rosszabb ember Eszménél - felelte Ogg Nagyi -, és ezt én mondom. Ő pontosan tudja, hogy kicsoda. Ő jónak született, és ez nagyon nem tetszik neki.
Kiverte a pipáját a korláton, és visszafordult a szalon felé.
- Amit meg kell értened Eszmével kapcsolatban, leányom - mondta -, az az, hogy neki éppen annyira van szihológiája, mint nagy eggója. Átkozottul örülök, hogy nekem nincs ilyenem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése