2019. december 12., csütörtök

GODZILLA ELŐKÉPEI ÉS LÁBNYOMAI

A Gorgo után nem sokkal megnéztem az 1998-as Godzillát, ahol egy visszatérő motívumot véltem felfedezni: a katonák előszeretettel lőnek egymásra a szűk utcákban, illetve a lehulló törmelékre hősiesen fittyet hánynak. A város pusztító szörny pedig elfoglalt, modern, gyakran táplálkozik a rohanó világban konzerv kajával.
Kicsit kutakodtam és rájöttem, hogy mi is G.Zilla eredete és lehet, hogy ez csak nekem új, de vissza lehet vezetni öreg barátunkat az 1951-es Köd kürt (The Fog Horn) c. rövid scifi történetig, amit Ray Bradburry írt. Bradburry egy olyan tengeri szörnyet álmodott, aki egy világítótorony hangját egy fajtársának véli. Röviden a lényeg, hogy a szörny egy idő után begorombul, hogy a bolondját járatják vele és lerombolja a tornyot.
A Fog Horn pedig inspirálta a The Beast from 20,000 Fathoms c. (1953) filmet. Az 53-as alkotásban már megjelenik az atom, egy robbantás következtében kiolvad egy őslény a jég börtönéből és mint később Amerika kapitányunk folytatja tovább misszióját.

Honda Isiró rendező és a Toho filmstúdió 1954-ben pedig elkészítette a Godzilla (vagy Godzsira) remekművét és innentől nem volt már megállás. A szörnyet olyannyira felébresztették a mélytengeri hidrogén-bomba tesztek, hogy kettő év múlva 1956-ban “amerikanizálták” az eredeti 54-es filmet, hozzá forgattak, átszabták és elkészítették a Godzilla, King of the Monsters!-t.

Az 1998-as és 2014-es későbbi filmeket megnézve el kell ismerni, hogy egy ilyen szörny félelmetes lehetett a korai 20. Század emberének. 1998-ban hogy minden figyelmünket lekösse közelharcig elmenő, civilekkel tarkított szűk utcákban zajlott a küzdelem. Roland Emmerich filmjében némi Jurassic Park utánérzettel kergették a kis szörnyek hőseinket.
2014-ben szintén rengeteg civil statiszta rohangált a háttérben, előtérben és a film egy részében az atom-fenyegetettség is jelen volt. Gareth Edwards a Cápából merítve csak ritkán mutatta meg a szörnyeket. És mikor láthattuk… volna ahogy harcolnak… a sötétben … egy pillanat múlva vágás és futkorászó gyerekeket nézhettünk.

Godzilla 1954-ben félelmetes volt, abszolút értelemben. A nukleáris fenyegetettség és az atom korszak kezdetének sikolyai a képzelet szüleményeit is még valóságosabbá tették.
Viszont hogy ha most a legmagasabb verzióját is vesszük ami 2014-ben 106 méter volt és ellene fordítjuk mondjuk a legmodernebb bunkerromboló bombákat (és atomról még szó sem volt) akkor jelen időnkben nem tűnik annyira legyőzhetetlen karakternek.
2014-es filmben a katonák arra hivatkozva hagyták Godzillát a szárnyas Muto-val megmérkőzni mert minden fegyverüket Muto elektromagnetikus impulzusa képes volt hatástalanítani.
A valóságban ezzel annyi probléma van, amire Kenny is felhívta már a figyelmet hogy a helikopterekkel és repülőkkel nem szükségszerű közel menni a céponthoz, elég ha azt a lövedék megteszi. Sőt több kilométer távolságból elindíthat egy modern repülőgép/drón egy bombát, rakétát, kezdeményezhet szőnyegbombázást bármely célpont ellenében.
Tehát nem tétel egy szörny, két szörny, sok szörny sem azt lehet biztosan állítani.
Ezzel csak azt akarom mondani, hogy kíváncsian várom mi lesz a filmesek következő dobása. Ugyanis tudom számos filmet, animációs filmet (stb…) kihagytam, a felsorolásból, a jövőbeni alkotók tudnak bőven inspirálódni a múltból. Persze a legjobb volna ha valami újszerű megközelítést láthatnánk mihamarabb.

Így a végén megemlítem, hogy azt az érdekességet, hogy a szörny ötletét Bradburry-nek egy lerombolt hullámvasút adta, amibe könnyedén belelátott egy dinoszaurusz csontvázat. Tanulság: a képzelőerő csodás utazásokra sarkalhat minket és egyetlen ötlet millió más embert inspirálhat.

2019. december 11., szerda

ZARDOZ

Egy disztópikus hallucinogén kaland-fantasy-scifi-t osztanék meg veletek. A címe Zardoz, 1974-et írunk és Sean Connery-nek annyira kellett a pénz, hogy csizmát húzott vörös alsógatyával! (lelövöm a poént, igazából ez a legszörnyűbb az alkotásban :D )

 
"Zed egyike azoknak a kegyetlen katonáknak, akik élet és halál urai a XXIII. századi Földön. Döntésüket senki nem kérdőjelezi meg, fellebbezni ellenük nem lehet. Nekik mindenki behódol, de ők csak egyvalakinek engedelmeskednek: istenüknek, a hatalmas Zardoznak, akinek gigantikus kőszobra látja el őket utasításokkal. Zed azonban kétkedni kezd istenében, és titokban nyomoz Zardoz valódisága után. Kétségei beigazolódnak: kiderül ugyanis, hogy Zardoz és a kőszobor csupán eszköz egy titkos szervezet kezében. A halhatatlanok társasága a kegyetlen katonák és a kőistenség segítségével manipulálják a mit sem sejtő, rettegő tömegeket. Miután Zed rájön az igazságra, mindent elkövet, hogy mások szemét is felnyissa, és forradalmat szít, hogy elpusztítsa az igazságtalan rendszert." /Port.hu

A film írója és rendezője John Boorman majdnem szállított nekünk egy Gyűrűk urát (!), ha a United Artists megadja neki a költségvetést. De nem így történt - talán jobban is járt így mindenki - ezért Boorman a saját ötletével kezdett házalni, amit addig alakítgatott míg végül megszületett belőle a Zardoz. 1,5 milliót legalább ráköltöttek és 1,8-at hozott vissza. A Zardoz-ban rengeteg jó ötlet van, csak minden egy nagyon őrült művészi formába bújtatva. Ami pozitívum, hogy a történet nem kibogozhatatlan, van eleje és vége. A képi világa néhol kifejezetten kreatív figyelembe véve azokat az eszközöket amik az alkotók rendelkezésére álltak. Zed útja és a cselekmény folyamatosan halad, néha Mátrixot idéző kérdések villannak föl. Megjelenik egyfajta mesterséges intelligencia is, ami valószínű Kubrick Űrodüsszeiájának a hatása. 

Boorman próbálta lemásolni néhány pontját Kubrick házi dolgozatának. Talán ezért is hosszabb a film a kelleténél, az 1 óra 45 perc nem vészes, ha valaki kíváncsiságból rászánja az időt. A Zardoz nem lassú, csak egyes jelenetei túl sokáig vannak kitartva, más pontokon, főleg a végén rengeteg dolog történik egyszerre és a "végjáték" több etapban de nagyon egyszerűen van le tudva. Az író nem igazán indokolta meg, hogy miért történt az egykori világégés, hasonlóképp viszonyul a film a természetfeletti képességekhez is. Ez a fajta kidolgozatlanság kicsit aranyos, de amúgy nagy kupacban idegesítővé és zavaróvá válik, mint pl. a kedvenc Herkulesünket körbe fonó fényjátékok... A Zardoz egy érdekes pontja a 70-es évek filmiparának. 

Összességében az Aliz a csodaországban rajongóknak és a hozzám hasonló sok idővel rendelkező kíváncsi kalandoroknak ajánlom eme gyöngyszemet. :)

PLUSZ 
Aki nem szeretné a megnézéssel kínozni magát de mégis érdekli hogy mi ez az "izé" :D az 11 percben Blacksheep videóját megtekintheti: 
https://indavideo.hu/video/Baaad_Movies_-_Zardoz
Átdolgozva de bizonyos elemeivel egyértelműen a Rick and Morty egy részében is feltűnik a Zardoz világa. A sokak szerint "nem olyan jól sikerült" Raising Gazorpazorp epizód talán jobban értékelhető, ha lényegében a Zardoz-t akarta adaptálni Justin Roiland és Dan Harmon stábja.

Frank Herbert - Csillagkorbács (olvasónapló)

Egy olyan író könyvét olvasni, mint Frank Herbert különleges érzés. Nem csak azért, mert egy nagy név írta, ha nem mert már több, mint ötve...