"A tökéletesség nem csupán adomány, hanem küzdelem eredménye. Az emberek nem csupán azáltal válnak bölcsekké, hogy szent drámák szemtanúi... hanem azok megértése útján. Az isteni igazság nyelvezete szimbolikus, olyan írás, amelynek segítségével olyan dolgokat tár fel, melynek tényleges feltárása nincsen megengedve. (...)
A bölcsességben való gyarapodás annyi, mint a megvilágosodásban való gyarapodás, mert a megvilágosodás maga után vonja a belső rejtett okok összefüggésének megvilágítását a spirituális nap... a Logos fényénél. A filozofikus képzésben is ismerték a képességek e kibontakozását, mint olyat, amelyet a felismerés és a megértés kitágulása követ. E kiterjedés a lélek valódi növekedése, amelynek fejlődési iránya az, hogy mindent magába zárjon. Ezért nevezik a szentiratok a lélek cselekvő szférájának e kitágulását beavatásnak. A beavatással a bennünk lakozó isteni közeledik saját teremtője, az Örökkévaló Isten felé. A beavatások termei az a "sok lakóház", melyeken a bennünk lakozó isteninek keresztül kell haladnia, mint a krétai labirintus ármányos kanyarulatain. Útjában sok ajtót talál és mindegyiken keresztül a működés és cselekvés egyre nagyobb és ragyogóbb területére jut. Képességeink gyarapodásával mind jobban és jobban felismerjük az isteni terv fenségességét és ezt úgy hívják, hogy újjászületés. Minden régebbi állapotból való átlépés egy új helyzetbe nem más, mint újjászületés, a régi határok közül új területre való jutás. Amint tudásban gyarapodunk, úgy látszik, mintha a mi univerzumunk velünk együtt nőne meg, felvéve új, szélesebb látásmódunk méreteit. A bölcsesség felszabadít."
/A legszentebb háromszoros bölcsesség könyve 72.-74. oldal
Ha kíváncsi vagy, miért írom ezeket a bejegyzéseket, katt ide:
https://popkulturalis.blogspot.com/2021/04/idezetek-es-idezettek.html
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése