"Az egyén nincs a fizikai testre korlátozva - csak a külsődleges tudat érzi így. Ha túljutunk a korlátozás ezen érzésén, először a belső tudatot érezhetjük meg, amely kapcsolatban áll a testtel, de nem tartozik hozzá. Később a tudat test fölötti síkjait, valamint a testet körülvevő tudatot, amely az én, az egyén része, amin keresztül kapcsolatba léphetünk a kozmikus erőkkel és más lényekkel. Az utóbbi az, amit én környezeti tudatnak hívok.
Minden egyes embernek megvan a saját személyes tudata a testébe ágyazva és a környezetével csak a testén, az érzékszervein és az érzékszerveket használó elmén keresztül lép kapcsolatba. Ennek ellenére az egyetemes erők folyamatosan áradnak belé anélkül, hogy erről tudomása lenne. Csak azokról a gondolatokról, érzésekről, stb. tud, melyek a felszínre törnek, és ezeket sajátjaként könyveli el. Valójában ezek kívülről jönnek mentális hullámok, vitális hullámok, érzés- és érzékelési hullámok, stb. formájában, amelyek, sajátos formát öltenek az emberben és a felszínre törnek miután bejutottak. Ám nem jutnak be egyből a testbe. Az embernek van egy környezeti tudatossága (melyet a teozófusok Aurának hívnak), ebbe lépnek be először. Ha tudatossá válsz erről a környezeti tudatról, akkor elkaphatod a gondolatot, szenvedélyt, sugallatot vagy betegségerőt és megakadályozhatod, hogy belépjen. Ha kidobsz magadból dolgokat, gyakran nem távolodnak el teljesen, hanem menedékre lelnek ebben a környezeti atmoszférában és innen próbálnak újra bejutni. Vagy meglehet, hogy eltávolodnak, de elidőznek a környéken, akár nagyon messzire húzódva, arra várva, hogy megnyíljon a lehetőség és újra megkíséreljék a belépést. (...)"
/Idézet forrása: Személyiségeink - Aurobindo 70.-71. oldal
Ha kíváncsi vagy, miért írom ezeket a bejegyzéseket, katt ide:
https://popkulturalis.blogspot.com/2021/04/idezetek-es-idezettek.html
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése