Frank Herbert - Csillagkorbács (olvasónapló)

Egy olyan író könyvét olvasni, mint Frank Herbert különleges érzés. Nem csak azért, mert egy nagy név írta, ha nem mert már több, mint ötven éves SCIFI-ről beszélünk, úton a hatodik X felé. A Wikipédia ugyanis 1970-es első megjelenésről szól, és a Szukits magyar kiadásában is 1969-es és 1970-es Copyright szerepel.

Ha kezünkbe vesszük, elménket ráirányítjuk, képzeletünk tér-idején keresztül megszemléljük a Csillagkorbácsot, akkor egy időtlen SCIFI-t látunk magunk előtt. 

A cselekmény nagy vonalakban: "A ​távoli jövőben az emberiség kapcsolatot teremt más, értelmes fajokkal: gowachinokkal, laklakokkal, vrivekkel, panspechikkel és tapriziókkal. Mindezen teremtmények együttesen létrehozzák az Értelmes Lények Konföderációját, mely egyesíti és kormányozza a különböző fajokat. Ám egy idő után a galaxis – zsarnoki demokrácia alatt szenvedő – lakói arra kényszerülnek, hogy felállítsák a SzabotázsIrodát (SzabIrt), amely fékezi a kormányzati gépezetet, és ahol lehet, gátolja annak szertelen tobzódását. 

A SzabIr ügynökeinek jogukban áll szabotálni és zaklatni a kormányzat, illetve a közigazgatás hivatalnokait, valamint a gazdasági élet főszereplőit. Magánszemélyeket azonban tilos háborgatniuk. Jorj X. McKie született bajkeverő, aki éppen emiatt válik a SzabIr egyik legjobb ügynökévé. Lehetetlen feladattal bízzák meg: értelmes párbeszédet kell folytatnia egy kalebánnal, egy teljességgel idegen entitással, aki semmit sem ért, és akit nem lehet megérteni. Meg kell szabadítania attól a könyörtelen és velejéig gonosz hatalomtól, amely a maga szolgálatába állította a lény félelmetes képességeit, és amely végezni akar a világegyetem valamennyi értelmes teremtményével…" A Csillagkorbács fülszövege

Frank Herbert

Ha mondjuk ma egy kreatív hollywoodi filmes SCIFI-t akarna rendezni, méghozzá egy jót, akkor egy az egyben adaptálhatná a Csillagkorbácsot. A könyv ugyanis önmagában egy nagyívű, izgalmas alapsztorival rendelkezik. Van benne szerelem, szex, akció, dráma és világ megmentés. Természetesen ami valószínűbb, hogy vennék a könyvet alapként, eltorzítanák, összecsapnák a felismerhetetlenségig. 

NYOMOKBAN SPOILER VESZÉLY!

A Csillagkorbács világában (ConSentiency universe) sok fajt megismerhetünk és az értelmes lények bonyolult közös Univerzumát, ahol lét kérdés, hogy megtudják egymást érteni az egyedek. A Csillagkorbács egyik fő témája a kommunikáció. Roppant tetszik, ahogy egyetlen kifejezés helyes megértése is a műben sorsfordító jelentőséggel bír. Frank Herbert játékosan, de halálosan komolyan felhívja rá a figyelmet, hogy még a magukat értelmes lényeknek nevezők is hibázhatnak óriásit. Olyan óriásit, hogy egy alapvető hibalehetőségre építhetik az egész létezésüket. Teszem azt csak a játék kedvéért: mi volna, ha mindenki meghalna aki világéletében akár egyszer is benzin/dízel üzemű járművel közlekedett? Ha ez megtörténne egyik napról a másikra, akkor valószínű a Föld népessége jelentősen lecsökkenne. A könyv főhőse McKie hasonló problémával találja szemben magát, csak ugye nagyságrendekkel Univerzálisan magasabb mértékben. A megoldás vagy éppen feloldozás amivel zárja Herbert a könyvet az nagyon tetszik. 

De ne rohanjunk ennyire előre, a főhős nem csak egyedül küzd. Van egy nehezen leírható társa, akin igazából minden múlik. Fannie Mae egy kalebán, aki (ami?) ha meghal vele hal végtelen sok értelmes lény az Univerzumban. Ugyanis ő, Fannie Mae működteti csillagok közötti utazáshoz szükséges portál technológiát. A járműves témánál maradva, ő az akin múlik, hogy holnap munkába, iskolába, boltba, dolgozni mész , vagy csak az ágyban maradsz... vagy sehol sem maradsz többé. Megszűnsz létezni, ha ő nincs. McKie- nek tehát meg kell mentenie Fannie Mae-t, hogy mindenkit megmentsen. És ez szerintem baromira jó alapötlet. 

Az antagonisták, a gonoszok viszont ezt természetesen minden eszközükkel megpróbálják megakadályozni. Kérdés, hogy ez miért jó nekik. Tényleg miért is? Nos, az okaik megvannak rá. Az más kérdés, hogy a "dögöljön meg a szomszéd tehene is" alapvetésen többnyire nincs több ok a népírtásra a könyvben. Jó, van... de anélkül, hogy belemennék a részletekbe, amikor olvastam nekem nem tűnt túl erősnek. Ugyanakkor tény, hogy bizonyára szívesen játszana Istent mindenki a saját bolygóján, főleg ha ezzel a rá irányuló fenyegetéseket is felszámolhatná... 

De még mielőtt teljes értékű spoilereket írnék, illetve a cselekményt 100%-ban, zárnám ezt a bejegyzést. Ajánlom ezt a könyvet minden science fiction rajongónak. Egy bajom volt vele: a vége. Túl hamar véget ért, még szívesen maradtam volna McKie mellett. Elkísértem volna még bíróságra, kávézni, szétnéztem volna még a világában. 

Köszönöm a figyelmet, ha ezt elolvastad. További jó olvasást kívánok neked is! 

A könyv a bejegyzés írásakor itt megvásárolható (nem szponzorált, a Google ezt dobta ki először): 

https://bookline.hu/product/home.action?_v=Frank_Herbert_Csillagkorbacs_A_dosadi&type=20&id=251994 

Írta: Balogh Tamás, 2023. 02. 04.

Andrzej Sapkowski - Narrenturm, Bolondok tornya (olvasónapló)

2023-ban fejeztem be, de tavaly kezdtem el ezt a könyvet. Nem is tudom, talán novemberben vettem meg. Sapkowskit a Vajákkal szerettem meg, első ránézésre csak azt tudtam megállapítani a könyvről, hogy masszívan történelmi közegbe ágyazott. A Vaják kapcsán volt már fogalmam, hogy az író szeret bemutatni különféle politikai játszmákat. Engem, pedig a történelem mellett még külön érdekel a misztika és a mágia, az pedig szerencsére, még ha fojtottan is de szerepet kap a könyvben. 

Na de miről is szól a Bolondok tornya? Hivatalosan: "Bielaui Reinmart, akit Reynevannak is neveznek, rajtakapják egy lovag feleségével, és menekülni kényszerül a Sterza fivérek és az Inkvizíció elől. Miközben a husziták és a katolikusok között nő a feszültség, és különös, misztikus erők gyűlnek az árnyak között, Reynevan a Narrenturmban, a Bolondok Tornyában találja magát, abban a középkori őrültekházában, ahová a másként gondolkodókat és lázadókat zárják. Reynevan számára megszökni a toronyból, kikerülni a csávából és megőrizni az ép elméjét nehezebbnek bizonyulhat, mint valaha is hitte..."

Nem hivatalosan arról szól, hogy Sapkowski talált egy tökéletes karaktert Reinmar személyében, hogy a történelemről beszéljen. Magyarként olvasva az a legviccesebb, hogy a könyv sok karaktere roppant boldog volna, ha Magyarországra utazna a főhős. Aki viszont sokszor megmentői, jóakarói kedvessége elől állandóan a biztonságnak hátat fordít és veszélyes kalandokba, gyötrelmekbe bonyolódik. A Magyar király és királyság politikai viszonya is többször említésre kerül természetesen. De az ugye nem nagy spoiler, hogy a regény végéig nem jut el Reinmar a Magyar Királyság területére. 

Sapkowski nem finomkodik, noha karakterei sokszor idéznek bájos lovagregényeket, a regény valósága amit bemutat valóbban közel lehet az egykori 14-15. századi zavargások tépte Európához. Manapság elképzelhetetlen, hogy valaki ha a római pápáról fest egy előnytelen, obszcén festményt akkor azért megkínozzák. Viszont régebben ettől kevesebbért is ölt az inkvizíció. 

A könyvet szerintem simán ajánlom azoknak, akik a színesebb történelmi regényeket kedvelik. Sok csatával, lovaglással és történelmi poénnal operál az író. Egy ponton például látjuk hőseinken keresztül, hogy a nyomdászat milyen nehézségek árán indulhatott be. Szerencsére a valóságban Reynevan és Scharley nem vette el Johannes Gutenberg kedvét a feltalálástól...

Aki a fantasy vagy a misztika iránt annyira nem rajong, az is olvashatja, mert egyáltalán nem dominánsak benne a természetfeletti dolgok. Ahol megjelenik ott a cselekménybe belesimul. A mellékkarakterek nekem kifejezetten tetszettek, Reinmar közvetlen segítői Scharley és Sámson sok humorforrással szolgáltatnak. 

Ami néha az olvasást nehezítette számomra az a sok név és az esetenkénti latin szöveg volt. Több lovag, egyházi személy szerepel érintőlegesen egy-egy kompánia részeként. Zsúfoltan. A latin, néha német szövegek közül, pedig több is fordítás nélkül szerepel. A tengernyi felejthető nevet egyszerűen el lehet felejteni. Az énekek és kisebb egyházi szövegek, pedig szintén átugorhatóak. De gondoltam megjegyzem, számomra kicsit zavaróak voltak, azokat le lehetett volna fordítani. 

Ezeket nem számítva egy hibát tudnék felróni igazából: az állandó meneküléskényszert. Sapkowski ugyanis sok történetet, feladatot adott a karaktereinek és a főhőst hogy mozgassa annak futnia kell tovább és tovább. A plot device és plot armour védelmezi is rendesen. Amivel nem volna baj, csak néha, főleg a könyv vége felé éreztem némi fáradtságot az írótól... teszem azt mikor Reinmart és társait szinte minden frakció meg akarja ölni, ők beülnek sörözni egy városi kocsmába. Ahol kapaszkodj meg: FELISMERIK ŐKET! Sőt, ez a söröző, ha jól emlékszem amolyan félig nyitott, talán teraszos hely volt, ahol valószínű könnyen meg is bámulhatták hőseinket. Tehát értem én, hogy haladni kell a történettel és csöbörből vödörbe kell esni, de ez a pont nekem kifejezetten túl kényelmes írói megoldásnak tűnt. 

Ezt le nem számítva nekem tetszett a könyv. A gonosz karakterek mozgató rugói alapvetően jól ábrázoltak. A hatalmi mámor ezerfajtájával jól játszik az író. Számtalanszor ekézi a népírtó római katolikus egyházat (jó, ok, az egykori egyházat...). Láthatjuk Reynevan szemén keresztül azokat a javasokat, gyógyítókat boszorkányokat, mágusokat és egyéb lényeket akik "kevesen maradtak" és elnyomva bujkálnak, erdők, pincék mélyén a máglyahaláltól való félelmükben. Hozzáteszem azért egy tavaszi boszorkányszombaton nagy buli részt venni, de az más lapra tartozik (kacsintás).

Összegezve, ez egy jó könyv. Mivel érdekel hova menekül tovább Reynevan és mennyi hülyeséget csinál még, ezért megvettem a folytatásokat az Isten harcosait és a Lux perpetua-t is. 

Köszönöm a figyelmet, ha ezt elolvastad. További jó olvasást kívánok neked is! 

A könyv jelenleg a libri.hu-n itt megvásárolható (nem szponzorált, a Google ezt dobta ki először):

https://www.libri.hu/konyv/andrzej_sapkowski.narrenturm-bolondok-tornya.html

Írta: Balogh Tamás, 2023. 02. 04.